Hónap: 2019 május

Amikor megtudtam, hogy erdei esküvőn fogunk filmet készíteni, attól a naptól vártam a tegnapit. Annyira éreztem, hogy ez nekem való esküvő lesz!

Érkezés az erdei esküvőre

A Tündérerdőben rendezett esküvő délután 3-kor kezdődött, de mi már fél 2-kor ott voltunk. Péter is és én is szerettünk volna nyugiban előtte, a még üres helyszínen vágóképezni. A bejáratnál kis túlzással olyan izgatott voltam, mintha a saját esküvőmre érkeztem volna. 🙂

Csodálatos erdő fogadott bennünket, benne több apró, valamennyire leszeparált térrel, ahol pl. az állófogadás lesz majd, vagy ahol a szertartás. Ezeket kis utak kötötték össze, melyek csodaszép, buja erdőn át vezettek el a különböző funkciójú terekig. Szerintem én végig vigyorogtam, amíg átsétáltam a helyszínen többször is.

Vágóképek

Aztán elő a kamerákat, és megéledtek azok a képek a kijelzőkön, amikről álmodtam, amiket a neten nézegettem, hogy „óóó bárcsak egyszer egy ilyen erdőben készíthetnénk esküvői filmet!” A dekoros lány, Sára dolgozott még, igyekeztünk nem útban lenni, de közben a fejemben megszülető snitteket rögzíteni akartam. Péterrel néha összevigyorogtunk, elismerő bólintás a helynek és a tökéletes időnek, néha pisszentés egymásnak, amikor valahol, valamelyik tisztáson kisütött a nap, csodálatos fényekkel látva el a mesebeli erdőt és a már kész virágdekorációt, melyet a Sarah Decor & Flower készített. A többit majd a filmen meglátjátok 🙂 Jaj, de nem bírom ki: imádom a régi bútorokat, az eukaliptuszt!! Na és AZ A HINTA?! Jó, egy sima hinta, mondják a pasik. Na de ha meglátja az ember lánya, már érzi, ahogy benne ül, meglendül és a szél úsztatja utána a csodaszép ruhát. Nem, csajok??

A menyasszonyi ruha, készülődés helyszíne

Itt most megint igyekszem nem elszállni, de hát na. Tízpontos volt, stílusában, ahogy Virágon állt (igen, a menyasszony neve Virág), a színe, az anyaga, telitalálat volt. Azt hiszem, ezt hívják cappucino színnek. Sosem akarnám levenni!

Ez nem a reklám helye, de a készülődésre szolgáló helyiség csodálatos, a két fotós és a két filmes is kényelmesen tudott dolgozni, az öltöztető, sminkes is elfért mellettünk, a díszletnek beillő berendezés stílusos és hangulatos. Csodálatos felvételeket lehet itt lőni!!! Picit sajnáltuk, hogy erre most nagyon kevés időnk volt.

Csajoknak fontos, milyen a mosdó. Hát lányok, csodálatosan berendezett és elég nagy is. Minden klappol, még a hatalmas szoknyával is el lehet férni, bár az mindig trükkös. (a fotó mobilos, mivel a 3 kamera bent volt a készülődésen, én csak kiszaladtam, amikor volt lehetőségem).

Kezdődik az esküvői szertartás – a bevonulás

Amikor beálltunk, hangosítás megvolt, vártuk a párt, szerintem én legalább annyira élveztem, mint Virág, aki a kamera előtt igazi modellé vált. Nem feszélyezte, hanem feldobta a helyzet, nagyon élt benne, nagyon virult és hát na: gyönyörű volt.

Ilyenkor már nem nagyon van szabad kezem és lehetőségem nektek werkeket készíteni, de egyet lőttem azért 🙂 azt látjátok, ahogy a kis erdei úton közelednek. A kamerák nálam még álltak, ezért volt időm, de innentől már csak a kamerák felvételei vannak, a mobilt ilyenkor elteszem. Innentől már a film fog majd nektek látványt nyújtani, kb egy-két hét múlva 🙂

A szertartás alatt most kivételesen 3 kamera dolgozott, kettő szokott, de a kedvenc helyszínemre hármat használtunk. Péter a szokásos mozgókat vette, én a fixet indítottam és ellenőriztem, nehogy elmozduljon (gyerekek is vannak), vagy valami technikai hiba folytán megálljon a felvétel, és volt nálam egy másik, amivel szintén állóképeket készítettem, mindig más-más szögből. Még nem számoltuk össze, hány giga anyaggal tértünk haza, de nem lesz kevés.

A kültéri szertartás kockázata

Virág és Gábor kockáztattak – és nyertek. Ilyen égboltot, fényeket és hangulatot! A sátor elő volt készítve, de szerencsére nem kellett. Pénteken is esett az eső, így a sátor félretéve, de a közelben volt. Egy kis nyirkosság a talajon emlékeztetett a pár napos esőre, de nem volt dagonya. Meleg volt, de nem hőség, ideális körülményekkel és fényekkel dolgozhattunk és ez hatalmas előny lesz a filmnek.

Az alábbi fotón már a szertartásnak vége, csoportkép készül, majd egy olyan snitt is, ahol mindenki rajta lesz. (Péter fogja venni a mozgóval, az enyém totált vesz, így két nézőpont lesz erről is)

Még az élmény hatása alatt vagyok, szívem szerint minden esküvőt felvennék, amit itt rendeznek. Az állófogadás és a csokordobás fent volt,  ahol a ház van. Teszek fel néhány közel sem tökéletes, mobilos panorámaképet a facebookra, nézzetek rá, azért szerintem érdemes 🙂 Az instagramon is szoktam rendszeresen közvetíteni, éppen hol forgatunk esküvői filmet, kövessetek és osszátok meg, ha tetszenek a munkáink és a beszámolóink! Ezzel egyrészt támogattok bennünket a social média világában, a többieket pedig a helyszínválasztásban!

(p.s.: Virág és Gábor ültetett egy fát, amit nem tudtak kiültetni így mi felajánlottuk, hogy hazahozzuk, nevelgetjük nekik, így most itt napozik nálunk a kertben.)

Nézzétek meg Virág és Gábor esküvőjéről készült filmünket itt>>>

 

Nagy-nagy kedvencem az erdei esküvő, régen vágytam már egy ilyen filmre 🙂 Amikor megkaptuk a megbízást, Peti nagy örömmel újságolta, hogy hol lesz. Azóta készülök rá.

Esküvői film a Tündérerdőben

Holnap a Tündérerdőben fogunk forgatni! 🙂 🙂 🙂 Ilyenkor, az esküvő előtti este mindig megnézem a forgatókönyvet, ha van. Eseménydús esküvő lesz, ahogy nézem, lesz mit felvenni.

Korán érkezünk

Előbb kimegyünk, mint ahogy a pár érkezik, mert egyrészt délelőtt napos időt mondanak, délután pedig már felhősebbet, másrészt meg szeretünk a szép helyszíneken vágóképezni még nyugiban. Amikor elkezdődik az esküvő, akkor erre már nem nagyon van lehetőség. Minden helyszínre előbb érkezünk, ha megoldható, mert így ráhangolódunk, átbeszéljük és megtervezzük, mikor honnan hova kell érkezni, milyen események vannak betervezve, mikre kell figyelnünk (parkolás, cuccolás, mennyire van távol a két szertartás helyszíne, stb.). Annyi minden közbejöhet, sokszor messzire autózunk, dugóba is kerülhetünk, ezért mindig rászámolunk. Én egyébként is mindenhova korán érkezem, így vagyok nyugodt.

A vacsora helyszíne: Szentendre

Már előre izgulok a holnapi esküvő miatt, nagyon várom az erdei hangulatot. A kamerák, optikák, aksik, állványok és a többiek már sorakozva várják, hogy a táskákba kerüljenek, de ez Péter fennhatósága. Mindig ő pakol. A vacsi és a buli Szentendrén lesz, ami a másik kedvencem. Szerintem holnap nem csak a párnak lesz jó napja 🙂

 

Esküvő lazán – esőben is

Idei második esküvőnk készülődésének felvétele a Körszállóban volt. Esett, ahogy az első esküvőn is.

A fiatal pár, lendületes, laza, kedves és közvetlen volt az első perctől, úgy nyitottak, hogy kapásból egy Tátra teával kínáltak bennünket. Nem éreztem azt a félszt bennük, hogy a szolgáltató bepiálva érkezik az esküvőre ? jólesett az a fajta bizalom, hogy nem feltételezték, hogy makonya részegen akarunk dolgozni. Ismét esett, de azt mondták rálegyintve: óóó, ezt mi már elengedtük, ha esik, esik. Ez is azt mutatja, mennyire tudják és szem előtt tartják, hogy nem ez a fontos. Persze, mindenki szeretné, ha a nap fénye beragyogná az esküvőt, de amin nem tudunk változtatni, azon valóban nagyon kár pörögni. Okos.

Készülődés az esküvőre

Végre volt időnk, nem rohantunk, nem 20 percünk volt a párt felvenni, hanem az egész készülődést végig tudtuk kísérni a sminktől az indulásig. A menyasszonyi ruha olyan remek ízléssel volt kiválasztva és éppen a karcsú menyasszonyra szabva, ahogy a nagykönyvben meg van írva. Hibátlanul állt rajta, kiemelte és követte a tökéletes, törékeny alakját. Mindig élvezettel nézem azokat a menyasszonyokat, akik nem idegesek, vagy ha igen, nem látni rajtuk. Biztos segített ebben a teázás is, de azért az induláskor már érződött némi feszültség a liftben, de ez természetes.

A menyasszony érkezése – Barabás Villa

A polgári szertartás a Barabás villában volt, ahol már nem először készítettünk esküvői filmet. Tudtuk, hogy lesz fogadalom, ezért fontos volt a hang megfelelő rögzítése, két helyen is. A vőlegény bemikroportozása után simán volt időnk még beállni is, a másik mikrofont eldugni (majd nem ottfelejteni), ezért ezúton is gratulálok az időzítéshez, itt sem kellett senkinek kapkodnia.

A menyasszony érkezése – first look

Nem klasszikus first look volt, semmi ennyire megrendezett dolgot nem akartak, de mégiscsak itt látta meg a vőlegény először a párját a menyasszonyi ruhában, sőt, magát a ruhát sem látta addig. Én a fix kamerával a vőlegény arcát vettem, Péter meg a menyasszony bevonulását rögzítette a mozgóval (ez csak akkor lehetséges, ha két kamera van). A két kis koszorúslány után bevonuló menyasszony ruhájában őszintén gyönyörködni lehetett, régen láttam ennyire telitalálatos menyasszonyi ruhát. Tényleg jó volt ránézni, minden a helyén volt és nem csak kívül, ezt végig éreztük.

Az esküvői fogadalom

Nagyon édesek voltak, igazi, őszinte összetartozás áradt a meghatottságtól elcsukló hangon elhangzó fogadalmakból. Figyeltem a kezüket, a testbeszédüket végig, ez már szokásommá vált. Szorosan ölelkező, összefonódó ujjak, cinkos, boldog pillantások repkedtek. Jó volt nézni őket! Ilyenkor nagyon szeretem a munkámat, érzem, hogy olyan pillanatnak lehetek a részese, örökíthetem meg és adhatom át az emlékezésnek, amit talán még akkor is nézegetni fognak, amikor én már biztos nem fogok semmit nézegetni.

Hogyan éljük meg az esküvőt szolgáltatóként – avagy hogyan nem válik nagyüzemivé?

Gyakran eszembe jut, mennyire szívesen megnézném a párokat sok év elteltével, mennyire jó lenne látni, hogy alakult az életük. Én még az összes eddigi párunk neveit tudom fejből, remélem, ez így is fog maradni. Nekünk ez nagyon fontos, nem darab-darab, hogy „valahol lesz valami esküvő ma is”. Mi ezekre a munkákra lélekben is készülünk, előre gondolkodunk, előző este mi ketten Péterrel is beszélgetünk róla, de a párokkal szerződéskötéskor is. Utána, amikor csak tudom, írom a blogot. Hiszek abban, hogy a személyes kapcsolat, az esküvő átélése és ennek az élménynek a leírása megmutatja nektek, hogy mi ezt hogy gondoljuk, hogyan csináljuk és miért. A filmjeinkben van valami plusz, ezt már hallottuk többször, és úgy gondolom, hogy ez az a plusz: a hozzáállásunk. Ezen nem kívánunk változtatni és mindent megteszünk azért, hogy ne váljon nagyüzemi gyártássá, mert a dolog lelke veszne el, anélkül pedig sem nekünk, sem nektek nem érne semmit ez az egész. Nem gyártunk dokumentációt, az egy másik műfaj.

Át szeretnénk adni azt az élményt, azokat az emlékeket, amelyekre majd sok év elteltével is szívesen gondoltok vissza és megnézitek újra meg újra, a gyerekeiteknek is megmutatjátok, és jókat mulattok az addigra már régen mókássá váló divaton.